Háború és béke?

„Mára a nyugati világban sajátos helyzet alakult ki. Az Egyesült Államok vezető körei megértették, hogy a fő kihívás nem Oroszország, hanem Kína. A hatalmas ország gazdaságilag lehagyta az EU-t és behozhatja Amerikát. Technológiai téren is megszorította Amerikát. Ha nem tudja legyőzni, akkor képes egy párhuzamos technológiai világot létrehozni, amit a telefonoknál már látunk is. A párhuzamos technológiai világ egy párhuzamos világrend alapja lehet. Ehhez jön még a tőkés Amerika legfőbb félelme, Kína eltérő társadalmi rendszere. Kína nem erőlteti a kínai sajátosságú szocializmust másokra, de a sikerei egyre több embert gondolkodtatnak el a világban. Ebből következhet az, hogy Amerika belemehet az ukrajnai háború leállításába, annak érdekében, hogy megvívja csatáját Kínával. 

Nyugat-Európa más irányban gondolkodik. Az EU-t és a NATO-t is jelenleg liberális erők vezetik. Ők Európa felett akarnak uralkodni, ebben pedig a fő akadály Oroszország. A nyugat-európai háborús erőket erősítik a nagy ambíciókkal rendelkező kelet-európaiak, főleg Lengyelország és Románia. A kis balti államok pedig megértették, hogy addig életképesek, amíg a Nyugat fontosnak tartja a létüket. A trumpi nyilatkozatok fényében úgy tűnik, hogy Amerikának nincs nagy szüksége az Európai Unióra. Európában legyen minden csendes, és kössék le az oroszokat! Ennyi és nem több!

Oroszország nem fogadta el a tűzszüneti javaslatot és a számos »békeötletet«. A háború nem Ukrajna miatt indult el, hanem a Nyugat leszámolási törekvése miatt. Tartós békére akkor van mód, ha a Nyugat elismeri Oroszország nagyhatalmi létét, az orosz fennhatóság visszaállítását a korábban elvesztett területek felett, és megegyezés születik új nemzetközi szabályokról, majd egy új világrendről. Ha a béke nem igy jönne létre, az előbb utóbb újabb háború forrása lenne. Vannak sajnálatos jelzések. A NATO éppen most kezdett a Steadfast Dart 2025 hadgyakorlatba, amely a NATO eddigi legnagyobb gyakorlata. A britek vezetik, akik úgy tűnik, hajlandóak lennének az Egyesült Államok szerepét átvenni Ukrajnában. 

Novemberben a NATO történetében először találkoztak a szövetséges hadseregek személyügyi vezetői. Nem Brüsszelben gyönyörködtek, hanem azt vitatták meg, hogy lehet a háború legfontosabb feltételét, az emberek biztosítani. A drón mögött is ember van, katonaorvos, hadipari munkás pedig nagyon kell. Ukrajna jövője is olyan kérdés, amiről vagy megállapodnak, vagy folytatódik a háború.

Ahogy a magyar miniszterelnök fogalmazott »az európai gazdaság számára Ukrajna nagyon komoly kihívás, sőt fenyegetés.« Nem mondja ugyan ki, hogy mit kell tenni Ukrajnával, de a lényegre rámutat: »Olyan országról beszélünk, amely nem tud megállni a saját lábán. Tehát nyugati pénzek nélkül ez az ország ma nincs.« Ukrajna felosztása tulajdonképpen már megkezdődött, hiszen a Krím és a Donbassz nagy része már az oroszoké. Erről kellene tárgyalni a térség államainak bevonásával, és olyan megállapodást kötni, amely biztosítja a térség nyugalmát legalább néhány évtizedre.”

Nyitókép: TI/AP/Rodrigo Abd

***